Bevezet�s

T�lts�k be a sz�m�t�g�p�nkre a Netscape vagy az Internet Explorer (vagy m�s, meglev�) netsurfer programunkat, amit kiss� szabadon, de �rtelemnek megfelel�en b�ng�sz�nek fogunk nevezni. B�kj�k meg az Open gombot �s �rjuk be az ablakba ezt:

http://www.lib.uni-miskolc.hu/ali

Honlapot int�zm�nyek �s mag�nszem�lyek egyar�nt k�sz�tenek. El�bbiek prospektus �s rekl�m mellett vagy helyett, illetve valamilyen szolg�ltat�st ny�jtva (pl. keres�rendszerek, adatt�rak); ut�bbiak �nmaguk, vagy kedvenc dilij�k bemutat�sa c�lj�b�l. Van honlapja a F�ldnek, Magyarorsz�gnak, �js�goknak, focicsapatoknak, a T�lap�nak �s sz�mos rajzfilmh�snek. A honlap a szigor� hivataloss�gt�l a korl�tlan �r�letig mindent tartalmazhat -- egyfajta �nmegval�s�t�s. H� vil�g! Itt a honlapom, n�zd! �s a vil�g megn�zi!

A honlapot �s az elk�sz�t�s�hez sz�ks�ges seg�deszk�z�ket el�sz�r a CERN-ben dolgozt�k ki. Mi�rt pont az atomtud�sok k�rny�k�n sz�letett meg ez a p�ld�tlanul n�pszer� �s meg�ll�thatatlanul terjed� eszk�z? Ez egy kicsit a v�letlen m�ve.

Valamikor az �sid�kben (vagyis p�r �ve -- a sz�m�t�stechnik�ban ez nagy id�) m�r megalkott�k a Gophert, mint hat�kony �s k�nnyen kezelhet� inform�ci�s rendszert. El is terjedt. V�gre el�g volt csup�n p�r billenty� kezel�s�t megtanulni ahhoz, hogy az ember a vil�g b�rmely pontj�r�l inform�ci�hoz jusson, �ttekinthet�en, gyorsan. Ekkor m�r az Internet egys�ges eg�szk�nt jelent meg a felhaszn�l� el�tt. Az, hogy a k�rt inform�ci� milyen g�pen, milyen oper�ci�s rendszer alatt �s a vil�g melyik pontj�n van (az �tviteli sebess�get lesz�m�tva) �rdektelenn� v�lt. Gondoljuk meg, mekkora jelent�s�ge van ennek! Az eg�sz vil�got "�tl�thatjuk", nincsenek hat�rok t�bb�!

A CERN tud�sai �ppoly lust�k �s v�logat�sak lehettek, mint b�rki m�s, csak sokkal ig�nyesebbek. A Gophert annak idej�n Minnesota egyetem�n karakteres k�perny�kre �lmodt�k meg �s csak "unalmas" men�ket tartalmazott. Az atomfizikusok meg �br�kat �s k�peket k�veteltek. Meg d�lt bet�t. S mindenekfelett sz�v�kh�z n�tt a hipertext. Megkapt�k.

A honlapok a sz�mukra kidolgozott kommunik�ci�s szabv�nyok szerint "k�zlekednek" az Interneten �s ezt �rtik a World Wide Web b�ng�sz�programok. A lapok szerkeszt�- �s kieg�sz�t�jelekkel (le�r�kkal) ell�tott sz�veg�llom�nyok. A le�r�k szabv�nya a HTML (HyperText Markup Language).

A HTML egyfajta le�r�nyelv. Vele a lap megjelen�s�t tudjuk "programozni". A szabv�ny jelenleg a 3.2-es verzi�n�l tart. Nem c�lom a "hist�ria" ismertet�se �s nem is a kifejleszt�s, hanem a hasznoss�g alapj�n v�lasztottam ki a fejezetek t�m�inak sorrendj�t, ennek ellen�re a 2.0-�s szabv�ny ut�n bevezetett �j�t�sokat -- kev�s kiv�telt�l eltekintve -- csup�n extr�kk�nt eml�tem. (Az extr�kkal nem �rt vigy�zni, mert nem minden b�ng�sz�program ismeri fel ezeket, ami miatt olvashatatlann� v�lhat egyes felhaszn�l�k sz�m�ra a lapunk.)

Nem lesz sz� mindenr�l. A c�l az, hogy aki olvassa e sorokat, merjen belev�gni �n�ll�an is a honlapk�sz�t�sbe -- ez nem �rd�ng�ss�g! Az alapok elsaj�t�t�sa ut�n pedig egyet tudok aj�nlani: a View/Source gomb szorgos nyomogat�s�t, ha �rdekes �tlettel tal�lkozunk barangol�saink sor�n! A HTML lapokban tal�lt megold�sok ugyanis k�zkincsnek sz�m�tanak, szabadon felhaszn�lhat�k a benn�k tal�lt tr�kk�k (a tartalom viszont nem biztos). El is menthetj�k a File/Save as/Source kiv�laszt�s�val s ebb�l tanulhatunk tov�bb.

V�gjunk bele!

Mi kell a honlaphoz?

G�p

Internet kapcsolat

www.honlapiskola.hu

Ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, be kell jutnunk a hostra. Sz�mos host biztos�t anonim, nyilv�nos hozz�f�r�st, bizonyos szolg�ltat�sok haszn�lat�ra. Ezzel ak�r az Internet b�rmely szeglet�be is elvitorl�zhatunk, saj�t lap alap�t�s�hoz azonban nem el�g. Kell egy

Account

Az account megszerz�s�nek rejtelmei �s sz�mos fondorlata romantikus kalandreg�ny t�m�ja lehetne, mi most �gy tesz�nk, mint a matematikusok: "Vegy�nk egy accountot!" ;-) Az accounttal egy�tt j�r egy user-n�v �s egy password is. (A password mindig legyen nehezen kital�lhat� �s legal�bb havonta v�ltoztassuk! Az �rd�g �s a hackerek sosem alszanak!)

Tegy�k fel, nek�nk a Jakab n�v jutott. Jelentkezz�nk be! Valami hasonl�t l�tunk majd:

Welcome at www.honlapiskola.hu

login: jakab
password: ********

jakab@www.honlapiskola.hu

httpd

http://www.honlapiskola.hu

Ideje csin�lni valamit, ha m�r bejelentkezt�nk! Kezdj�k az els� kapav�g�ssal. Hozzuk l�tre azt a helyet, ahova a lap ker�l! Ez

A public_html k�nyvt�r

mkdir public_html

El�r�si jogok

Mit is szeretn�nk a lapunkkal? Azt, hogy mindenki olvassa, aki csak erre j�r. Azt viszont nem szeretn�nk, ha �t is �rn�k, nem az�rt vesz�d�nk vele. Teh�t �rni csak mi �rhatjuk. Adjuk ki ezt a UNIX parancsot:

ls -al

total 17
drwxr-xr-x   4 jakab    users        1024 Aug 11 00:02 ./
drwxr-xr-x   8 jakab    users        1024 Jul 24 15:26 ../
drwx------   4 jakab    users          47 Aug 11 00:04 mail/
drwxr-xr-x   4 jakab    users           3 Aug 11 00:05 public_html/
[...]

chmod 755 public_html

chmod 644 index.html

Megjegyzem, az�rt b�torkodom itt mindig a UNIX oper�ci�s rendszert emlegetni, mert a hostok d�nt� t�bbs�ge ezzel, vagy ennek valamely elfajzott rokon�val �zemel, alapszinten teh�t �rteni�k kell a "sz�b�l"... ;-) (M�r megint ez a jel! Mi ez? Smiley. Lesz m�g...)

K�sz a "telek", kezdhetj�k �p�teni a h�zat. El�sz�r is l�pj�nk be a "telekre":

cd public_html

Az index.html

L�ssuk!

echo "Under construction!" > index.html

A lap c�me

http://www.honlapiskola.hu/~jakab

Az els� lap

Mivel k�sz�ts�k?

Teh�t elkezdj�k a bej�rat, azaz az index.html szerkeszt�s�t!

Egy HTML lap szerkezete

Fej



T�rzs

Mi ker�l a fejbe?

Mi ker�l a t�rzsbe?

Ezek ut�n Jakab sz�m�ra

Az els� k�sz lap

Hello! 

Jakab vagyok, most tanulom a honlapk�sz�t�s rejtelmeit. 
Hamarosan ez az oldal tele lesz minden sz�ppel �s j�val. 

A lev�lc�mem:
jakab@www.honlapiskola.hu

Mi ker�lj�n az els� lapra?

Olvasnival�k

K�sz sz�vegek bev�g�sa

 �s a v�g�re: 

Olcs� h�snak h�g a leve: a preformatted (el�re t�rdelt) sz�vegek cs�ny�csk�k �s gyan�san �gy n�znek ki, mint egy program forr�slist�ja egy monitoron. Nem csoda, ezt a megold�st pont erre tal�lt�k ki! A b�ng�sz�programok ugyanis egy�bk�nt figyelmen k�v�l hagyj�k az �ltalunk be�rt sorv�gjeleket �s t�rdel�st, �ntik a sz�veget, ahogy az az ablakba bef�r. Pr�b�ljuk ki! Egy hosszabb .txt �llom�nyt el�sz�r z�rjuk a

 �s 

Hol az a dal,
  Ami felkavar?
Hol az a dal,
  Ami vigasztal?
Hol az a dal,
  Ami egyszer �szrev�tlen�l elveszett?

Hol az a dal, Ami felkavar? Hol az a dal, Ami vigasztal? Hol az a dal, Ami egyszer �szrev�tlen�l elveszett?

Ugye milyen sz�p? ;-) J�, hogy l�ttuk, mert k�s�bb, ha valami�rt olvashatatlan bet�folyamm� v�lik a lapunk, gyanakodhatunk arra, hogy valahol valamilyen HTML jelet elfelejtett�nk!

Az el�re t�rdelt sz�vegekkel m�s baj is van: a b�ng�sz� nem mer hozz�juk ny�lni, azaz, ha hosszabb a sor, mint amilyen sz�les az ablak, akkor nem l�tjuk az eg�szet -- tologathatjuk a g�rget�s�vot oda-vissza. Korl�tozhatjuk persze a sz�less�g�t, de valaki bizonyosan ann�l is kisebb ablakot haszn�l, mint amit mi felt�telez�nk...

Ha viszont programok forr�slist�j�t kell k�z�ln�nk, nehogy m�st haszn�ljunk! Nincs ann�l rem�nytelenebb mel�, mint egy prec�z bekezd�sekkel ell�tott forr�ssz�veget �jraszerkeszteni! A b�ng�sz�k, hogy kihangs�lyozz�k, itt valami m�sr�l van sz�, s nem k�z�ns�ges sz�vegr�l, az el�re t�rdelt r�szeket m�s, �r�g�pszer� bet�t�pussal jelen�tik meg.

Az �kezetekr�l m�g lesz sz�, egyel�re csak annyit, hogy megvert a digit�lis mindenhat� minket t�bbf�le szabv�nnyal is, ezek k�z�l a Latin-2 megt�rt a weblapokon (�ppen csak), minden m�s olvashatatlan! Van ki�t, l�tni fogjuk.

V�gezet�l: nem lebecs�l�sk�nt �rtam az elej�n azt, hogy "primit�v" sz�vegszerkeszt�! Ma ugyanis a WinWord is sz�vegszerkeszt� programnak sz�m�t. "Primit�v" az a sz�vegszerkeszt�, amelyik b�rhol olvashat�, szerkeszt�jelek n�lk�li, �n. plain text �llom�nyt �ll�t el�. Azaz az �llom�nyban csak a sz�veg van, semmi m�s. Nevezhetj�k nyers sz�vegnek is.

Amennyiben nem nyers a sz�veg, hanem m�r sz�pen t�rdelt valamelyik nagytud�s� programmal, akkor l�pnek sz�nre a

Konverterek

Figyelem, ez a form�tum k�z�ns�ges haland� sz�m�ra olvashatatlan! Olyan, mint egy leford�tott program, csak itt a vastag bet�, d�lt bet�, ilyen bet�, olyan bet� van egys�ges "nyelvre" ford�tva. A l�nyeg: ezt a form�tumot a sz�vegszerkeszt� programunknak ismernie illik! (A WinWord pl. ismeri.)

A m�r megszerkesztett sz�veget teh�t ebben a form�tumban �jra el kell menten�nk. Ut�na pedig keresni kell egy olyan programot, amelyik .rtf �llom�nyb�l .htm(l) �llom�nyt k�sz�t. Ilyen az rtftohtm nev�, FTP arch�vumokb�l let�lthet� shareware program. Haszn�lata egyszer�:

rtftohtm valami.rtf

Bevallom, ez nem is baj. A HTML le�r�sok ugyanis csak t�mpontokat adnak a megjelen�t�sre �s nem defini�lj�k azt szigor�an. Azaz:

A weblap megjelen�se a b�ng�sz� be�ll�t�s�t�l is f�gg, semmi garancia nincs arra, hogy m�s is azt l�tja, amit mi!

A weblapon nem lehet c�l egy profi k�pes�js�g m�rethelyes megval�s�t�sa. K�sz sz�vegeink tartalma a l�nyeg, a form�t pedig igaz�tanunk kell a lehet�s�gekhez, esetleg

K�zzel szerkesztve

L�ttuk m�r, hogy ezeket az "utas�t�sokat" < �s > jelek k�z� z�rtuk, ez minden esetben �gy van. Le�r�sukhoz kis- �s nagybet� egyar�nt megfelel, a kisbet� tal�n k�nyelmesebb, a nagybet� jobban l�tszik. Vannak jelek, amik p�rban �llnak (z�rni kell �ket), a bez�r� egy / jellel t�bbet tartalmaz.

A sz�veg bekezd�seinek elhat�rol�s�hoz a

jelet haszn�ljuk. A bekezd�seken bel�l a sz�veget a bet�m�ret �s az ablaksz�less�g figyelembev�tel�vel szabadon t�rdeli a b�ng�sz�program, �m enn�l a jeln�l mindenk�ppen �j sort kezd, a k�t bekezd�s k�zt �ltal�ban �res sort is hagy.

Ha sz�ks�ges, k�l�n is k�rhetj�k az �j sor kezd�s�t (pl. p�rbesz�dekn�l) a
jelel. Ez �res sort nem hagy.

Ha a sz�vegben �lesebb elhat�rol�st szeretn�nk, �gy vonalat is h�zhatunk a

Egy hosszabb sz�vegben val�sz�n�leg fejezet �s alfejezetc�mek is el�fordulnak, ezeket a

,

, ...,

jelekkel emelhetj�k ki. Figyelem, ezt a jelz�st z�rni kell! A

p�rja a c�m v�g�n a

. Az egyes a legnagyobb m�ret� bet�t adja, a hatos a legkisebbet. Maga a sz�veg a n�gyessel egyez� m�ret�, �gy az �t�s �s hatos "c�mle�r�t" ink�bb speci�lis c�lra (pl. copyright jelz�s�re) haszn�ljuk.

Az amerikaiak balra igaz�tj�k a c�meket, ha ez nem tetszik, a

jellel k�rhetj�k a k�z�preigaz�t�st. Ezt a jelz�st is z�rni kell! �sszevonhat�, s�t illik is �sszevonni a c�mjelz�vel, ekkor �gy alakul:

�s �rtelemszer�en el�g csak �gy z�rni:

.

A sz�vegen bel�l vastag �s d�lt bet�s kiemel�ssel �lhet�nk, erre a �s az jelek szolg�lnak �s ezeket is z�rni kell. Ez a k�t jelz� azonban egyes v�lem�nyek szerint ker�lend�, ugyanis a HTML filoz�fi�j�nak ellentmondanak: szigor� utas�t�st adnak, fizikai le�r�k �s nem "�tmutat�k". (Val�ban, van olyan eset, hogy nincs m�d pl. d�lt bet�t �rni.) Ez�rt helyett�k m�s, a logikai jelent�st jobban le�r� jeleket haszn�lhatunk. Meger�s�thetj�k mondanival�nkat a jelz�vel, hangs�lyt adhatunk neki az jelz�vel, vagy id�zhet�nk is a jelz�vel. Lev�lc�m�nket pedig illik

jelz�k k�z� z�rni -- azaz ez is bez�rand�, mint a t�bbi.

H�t ez sok volt �gy egyszerre! Pedig van m�g... De ink�bb n�zz�k, Jakab lapja hogyan n�z ki, felt�ve, hogy szereti Koncz Zsuzs�t hallgatni:

Hello Mindenki!


Ez itt

Jakab honlapja

Jakab vagyok, most tanulom a honlapk�sz�t�s rejtelmeit. 
Hamarosan ez az oldal tele lesz minden sz�ppel �s j�val. 

A kedvencem sorait id�zem:



Ma m�r a sz�v�nk hely�n kompjuter dobol,

Kisz�m�tott a szenved�ly.

Egy �j vil�g helyett csak l�tv�nyt tervez�nk.

A lelk�nk hallgat, s csak a p�nz besz�l.



A lev�lc�mem:


jakab@www.honlapiskola.hu

�kezetek

A magyar nyelv �kezeteit majdnem szab�lyosan meg tudjuk adni a HTML karakterle�r�ival. A majdnem azt jelenti, hogy a k�szletben nincs hossz� � �s �. Helyette � �s � haszn�lt, ezek azok a "kalapos" bet�k, amelyeket kis j�indulattal elfogadhatunk (a k�perny� �s a nyomtat� karakterk�szleteinek magyarra cser�l�s�vel a kalapok helyett a rendes hossz� �kezetek is megjelen�thet�k). A l�lek nyugalma itt sem teljes, ugyanis a kalapos � helyett a hull�mvonalas is elterjedt -- mi�rt pont ebben lenne egys�g? (Halkan merem csak megjegyezni, hogy ha m�r szeg�ny � kalapos, logikusabbnak t�nik az �-re is kalapot h�zni...)

Minden tov�bbi sz�szapor�t�s helyett itt a t�bl�zat, amellyel ak�r �kezetmentes billenty�zeten is le�rhatjuk azt, hogy:

�rv�ztur� t�k�rf�r�g�p
�RV�ZTUR� T�K�RF�R�G�P

Ezt a sz�veget �rdemes megjegyezni! Az �sszes magyar �kezetes mag�nhangz�t tartalmazza.

Magyar �kezetes bet�k HTML le�r�i:

�	�	�	�
�	�	�	�
�	�	�	�
�	�	�	�
�	�	�	�
�	�	�	�
o	õ	O	Õ
�	�	�	�
�	�	�	�
u	û	U	Û

�kezetes sz�veget �gy �rni hossz� t�von f�raszt�, ez�rt �rdemes valami konvert�l�t beszerezni (pl. az rtftohtm is tudja ezt). Vagy �rhatunk Latin-1 vagy Latin-2 karaktereket k�zvetlen�l is (ha tudunk), b�r ez nem "sportszer�" (pl. e-mailben elk�ldve egy ilyen sz�veg bizonytalan v�geredmenyt ad, �s a keres�programok sem mind birk�znak meg vele).

K�pek

Egy k�p fel�r ezer sz�val, tartja a mond�s. Ilyen az agyunk, jobban szereti l�tni a dolgokat. Tudt�k ezt a HTML kidolgoz�i is, �gy lehet�s�g�nk van "feldobni" a lapunkat valamilyen vizu�lis sokkhat�ssal. ;-) Egy weblap k�p n�lk�l (ma m�r) el�g szeg�nyesen hat.

K�pform�tumok

K�pform�tumb�l is akad p�r tucat, szerencs�re itt l�tszik a ki�t. A k�t legelterjedtebb (�s mellesleg el�g t�m�r) t�rol�si szabv�ny az elfogadott a HTML vil�g�ban: a GIF �s a JP(E)G. (A UNIX miatt az xbm is, de ez l�nyegtelen.)

A GIF az "�regebb". Annyit �rdemes tudni r�la, hogy a t�m�r�t� elj�r�sa vesztes�gmentes, azaz a k�pben nem jelennek meg hib�k a konverzi� sor�n. Ebb�l persze k�vetkezik, hogy t�m�rs�g�nek hat�rai vannak. M�gsem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy csak 256 sz�nt tud. Ezt ugyan nagyobb palett�b�l v�laszthatja ki, de egyszerre akkor is csak ennyi sz�n lehet fent -- s ez kev�s lehet egy finom sz�n�tmenetn�l... �br�khoz, rajzokhoz viszont kit�n�.

A JPEG kimondottan f�nyk�pekhez van idom�tva. Nagyon t�m�r, annyira, hogy csal: nem eg�szen ugyanazt a k�pet t�rolja, mint amit megadtunk neki. Az emberi szem ugyanis toler�ns �s becsaphat�. Bizonyos hib�kat egyszer�en nem l�t meg, ezeket teh�t b�ntetlen�l el lehet k�vetni. A JPEG cser�be kis m�retet �s 24 bites val�s�gh� sz�nvisszaad�st biztos�t. Jobbat, mint amit a legt�bb monitor valaha is tudni fog... (Rossz param�terez�ssel persze el lehet rontani szemmel l�that�an is a k�pet.) A JPEG nem j� a rajzokhoz, ott cs�ny�n hib�zik �s ehhez k�pest keveset karcs�s�t az �llom�ny m�ret�n (esetleg m�g n�veli is azt).

A tr�kk�s animated GIF az a fajta m�ka, amikor az �ll�k�p megmozdul. A GIF89 tudja ezt, t�bb k�pet egym�sba fonva �t-t�z f�zis� "anim�ci�" hozhat� l�tre, egyszeri lefut�ssal, vagy v�gtelen ciklusban (ut�bbit�l n�melyik b�ng�sz� �sszeomlik egy id� ut�n).

Van interlaced GIF is, ez azt jelenti, hogy a k�p el�sz�r csak �gy nagyj�b�l jelenik meg, azt�n finomodik. Ha �pp siet�nk, a durva "v�zlatb�l" is eld�nthetj�k, �rdemes-e v�rnunk a k�pre -- s ez j�!

�rdekes �s gyakran haszn�lt lehet�s�g a transparent GIF, azaz a h�tt�rsz�n �tl�tsz�v� t�tele. Ha a semleges, egysz�n� h�tteret �tl�tsz�v� alak�tjuk, a k�p m�g ink�bb r�sze lesz a lapnak, a keret nem �rulkodik b�nt�n.

Az ismertetett lehet�s�geket k�l�nf�le seg�dprogramok (pl. whirlgif) k�pesek megval�s�tani. (L�sd a f�ggel�ket!)

Ha m�r kiv�lasztottuk a k�pe(ke)t, k�t l�nyeges dolog tiszt�zand�:

A m�ret �s az elhelyez�s

K�ny�r�gve k�rek mindenkit: b�h�m nagy k�pet NE tegyen fel huszas�val a lapj�ra, mert nincs az a birka, aki t�relemmel ki b�rn� v�rni! Azaz: m�rt�kletess�g!

A k�p sem t�rol�s, sem megjelen�s szempontj�b�l ne legyen t�l nagy. Egy irgalmatlan "borzalom x rettenet" m�ret� k�p egyszer�en nem f�r el az ablakban -- akkor meg mit �r�nk vele? A legt�bb megjelen�t� legfeljebb 640x600 pixel nagys�g� (azaz nagyj�b�l az SVGA monitor m�ret�nek megfelel�, ann�l kicsit keskenyebb) ablakkal dolgozik, aki meg Windows alatt n�zi, amit n�z, az m�g enn�l is kevesebbet l�t.

A k�pet "meg kell kompon�lni", azaz el kell besz�lgetn�nk �nmagunkkal, hogy kell-e ez a k�p egy�ltal�n, �s ha kell, ekkor�ban kell-e, mert esetleg kisebben is j�. Nem k�nny� d�nt�s, a kicsiny�t�s ugyanis (sajnos) min�s�groml�ssal j�r. A k�p min�s�ge lehet�leg haladja meg a Junoszty ipari szabv�ny ;-) k�vetelm�nyeit -- mi tudjuk, mi van a k�pen, de h�tha m�s nem! Lehet, hogy v�gni kell a k�pb�l, lehet, hogy egy kicsit vil�gos�tani, vagy s�t�t�teni, azaz akad vele munka. Ezt sz�mos programmal el lehet v�gezni, a f�ggel�kben az XV (UNIX), a PhotoStyler (Windows) �s a Graphic Workshop (DOS) programokat ismertetem r�viden.

A k�sz k�pet el kell helyezni a lapon valahogy �s valahova. Term�szetesen csak a t�rzsben. Figyelem! A k�p nem r�sze a dokumentumnak, nem belerakjuk, csak jelezz�k, hogy ott lesz. Az elhelyez�s a b�ng�sz� feladata. Van ennek egy kellemetlen k�vetkezm�nye: ha el akarunk "lopni" egy oldalt (mi�rt ne tenn�nk, hiszen ezt szabad, ha a gazd�ja nem tiltja), akkor annak k�peit k�l�n-k�l�n m�g le kell szedegetni... A Netscape-ben ezt a jobb eg�rgombbal a k�pre kattintva tehetj�k meg. L�teznek �gyes seg�dprogramok, amelyek m�r k�pesek minden elemet egy�tt elmenteni. M�sok anyagait azonban nem tulajdon�thatjuk el, azaz egy nek�nk tetsz� lapot ne tegy�nk ki saj�tunkk�nt, mert nem illik.

A lapon a k�pet az le�r�val jelezz�k. Ez persze csak a legegyszer�bb eset, itt a k�p�llom�ny ugyanott van, ahol a lap (mert lehet m�s k�nyvt�rban, de m�s g�pen is!) �s semmilyen egy�b ig�ny�nk nincs.

Pedig lehetne! Tehetj�k a k�pet balra (alap�rtelmez�s) vagy jobbra. Igaz�thatjuk a sz�veget a fels� sz�l�hez, az alj�hoz, vagy k�z�pre. Ez l�nyeges, ugyanis a k�p egy sz�vegsor magas a b�ng�sz� logik�ja szerint. A k�p mell� t�bb sort �rni teh�t els� nekifut�sra nem lehet! (Az�rt van r� megold�s.)

Az elhelyez�sre vonatkoz� utas�t�st az img ut�n elhelyezett align= m�g� �rjuk, mint az angolok: jobbra right, balra left, f�l top, le bottom, k�z�pre middle. Jakab k�pe �gy v�lik a lap r�sz�v�:

Ez a cs�nya ember  vagyok �n.

Adhatunk a k�pnek m�s m�retet is, mint amekkora val�j�ban, ezt vagy pixelben (akkor mindig ugyanakkora lesz), vagy sz�zal�kban (az ablak m�ret�t�l f�gg) adjuk meg. Jakabnak igen nagy az arca ;-), �gyhogy jav�tunk egy picit:

Ez a cs�nya ember vagyok �n.

Adhatunk a k�pnek v�kony vagy vastag keretet a border= besz�r�s�val. A keret m�ret�t pixelben adjuk meg, a 10 m�r sz�p sz�les.

Vannak, akik az inform�ci�s szupersztr�d�n gyalogriks�n k�zlekednek, grafikus fel�let n�lk�l. �k a legszebb k�p�nkb�l is csak ennyit l�tnak:

[IMAGE]

No, ez nem sok. Hogy �k se maradjanak ki semmib�l �s legal�bb k�l�n let�lthess�k a k�pet (erre m�djuk van), ha "egyenesben" nem l�thatj�k, az el�bbi ki�r�st m�dos�thatjuk az alt= besz�r�s�val. Az egyenl�s�gjel m�g� r�vid magyar�zatot �runk:

Holtbiztos, hogy let�ltik!... ;-)

A k�pekkel val� j�t�k ezzel persze m�g nem mer�lt ki. Egy fontos �s a lap kin�zet�t d�nt�en befoly�sol� t�nyez�

A h�tt�rk�p (background)

Itt a k�p nem valahova ker�l a lapon, hanem a lap "pap�rja" lesz, erre �runk majd. Olyan, mint egy tap�ta, csak nincs neki v�ge.

Gondoljuk meg, ez mivel j�r! A h�tt�rbe �lmodott k�p (bizony) nem lehet t�l �les vagy kontrasztd�s. Nem �theti agyon ugyanis a lapon a sz�veget. A b�ng�sz�k bet�i t�l k�nnyen olvashatalann� v�lnak... Legyen a k�p vagy s�t�t �s �rjunk r� feh�r vagy pasztellsz�n bet�kkel, vagy legyen vil�gos, amin a s�t�t "tinta" mutat. K�s�rletezni kell.

A h�tt�rk�p t�m�ja alapvet�en k�tf�le lehet: vagy egy elmos�dott hangulatfest� f�nyk�p, vagy valami im�tl�d� �kom-b�kom (pl. bubor�kok, kock�s f�zetlap, m�rv�ny-ut�nzat). A b�ng�sz� veszi ezt a k�pet �s annyiszor teszi egym�s mell� �s al�, ah�nyszor a lapon l�v� egy�b anyag (k�pek, sz�veg) megk�veteli. Ez f�nyk�pn�l lehet k�nos. Ugyanis (megint csak) nem tudjuk, hogy az aki olvassa a lapunkat, mekkora ablakot haszn�l �s mekkora bet�ket (ha kisebbet, mint mi, lehet, hogy nem is tudja a k�p miatt elolvasni!). Az �ltalunk feltett f�nyk�p vagy csak f�lig-negyed�ig l�tszik, vagy k�tszer-h�romszor is ott van... Neh�z igaz�n j� h�tteret kital�lni! Egy tipp: keress�nk olyan k�pet, amelynek sz�lei illeszkednek. Azaz a k�pet �nmag�hoz illesztve nem �ti a szem�nket a hat�rol�vonal. Mindez a probl�ma a tap�ta jelleg� kisk�pekn�l nem jelentkezik.

Ha mer�nk v�llalkozni r�, �gy tehet�nk h�tteret a lapunk m�g�:

A k�p ez esetben is a lapunk mellett lapul ugyanabban a k�nyvt�rban, de lehet ez m�sk�pp is.

Igen, ad�s vagyok t�bb magyar�zattal is. A text= a sz�veg sz�ne, a link= a kapcsol�d�si pontok� (ezt majd hamar megmagyar�zom, mindj�rt a k�vetkez� fejezetben), ha m�g nem n�zt�k meg, a vlink=, ha m�r megn�zt�k �s az alink=, amikor �pp r�kattintunk. A sz�nek megad�sa a v�r�s-z�ld-k�k (RGB) sorrendben hexadecim�lis k�tjegy� sz�mokkal lehets�ges. (A f�ggel�kben egy kis t�bl�zat seg�t ezeknek a k�doknak a h�tk�znapi sz�nekkel val� �sszep�ros�t�s�ban.) H�ttere egy lapnak egy lehet, ez�rt ker�lt a t�rzs kezd�sor�ba, a body kib�v�t�sek�nt ez a p�r jelz�. A h�tt�r lehet egysz�n� is, ezt a bgcolor= adja meg ugyanitt, szint�n RGB k�dban. Ez szerepelhet a background= helyett, de mellette is! Ut�bbi esetben (f�leg, ha a k�p nagy) a megadott h�tt�rsz�n megjelenik, majd a k�p meg�rkez�sekor a k�ppel fel�l�r�dik.

V�g�l, mert sajnos idetartozik, n�h�ny sz�

Az �tviteli sebess�gr�l...

Nincs az a vonal, ami el�bb-ut�bb el ne dugulna a forgalomt�l. Ekkor pedig egy nagy k�pet let�lteni ideg�l� dolog. A fejezet elej�n eml�tett mond�s megfordul: ezer sz� fel�r egy k�ppel, r�ad�sul gyorsabban �tj�n a h�l�zaton.

K�m�lj�k egym�st! Legyen csak annyi k�p�nk, amennyi felt�tlen�l sz�ks�ges (az�rt a lapunk egy�ni arculat�t nem kell agyoncsapni!) �s ezek legal�bb t�rm�retben kicsik legyenek! Ha m�s megold�s nincs, szedj�k t�bb lapra sz�t az eredetit. Egy lapra 40-60 kbyte-n�l t�bb k�p csak igen-igen indokolt esetben ker�lj�n! Sz�m�tsunk arra is, hogy (f�leg a tapasztalt barangol�k) kikapcsolj�k a k�pek let�lt�s�t -- azaz a lap megtervez�sekor ford�tsunk gondot arra, hogy k�pek n�lk�l is mutasson valahogy. Sz�mos eset van, amikor ez megoldhatatlan, de amikor van m�d r�, legal�bb akkor tegy�k meg. Vagy az alt= seg�ts�g�vel mell�kelj�nk magyar�zatot a k�pekhez, vagy k�sz�ts�nk �n�ll� "text only" verzi�t is a s�vsz�less�gben "szeg�nyek" sz�m�ra (ez gyakori megold�s).

Ha valamilyen okb�l sok k�p kell a lapra, akkor is van m�d a takar�koss�gra. Ne mag�t a k�peket tegy�k fel, hanem kicsiny ikonokat, s ezek m�g� pakoljuk be az eg�sz est�t bet�lt� plak�tk�peinket. Ennek mik�ntj�r�l (is) sz�l a k�vetkez� fejezet.

---

El�z� fejezet | Tartalom | K�vetkez� fejezet

---

Linkek

Amit eddig tett�nk, az alig k�l�nb�zik egy b�rmilyen kiadv�nyszerkeszt� programmal el��ll�that� lapt�l -- s�t igaz�b�l azokhoz k�pest el�g szer�nyek a lehet�s�gek. Van azonban valami, amit�l egy HTML lap �letre kel: ezek a kapcsolatok, vagy angol szaksz�val a linkek. Lapunkon b�rhol elhelyezhet�nk linkeket egy-egy sz�hoz, mondathoz, ak�r sz�vegr�szhez vagy k�phez kapcsolva, s aki erre r�kattint, m�ris �j oldalt kap. V�ge a lexikonok "l�sd m�g" utal�i ut�n folytatott lapozgat�snak �s a sz�szedet szerinti keresg�l�snek, a "line�ris" olvas�snak -- csak egy kattint�s az eg�sz. Ez a hipertext.

Persze ezeknek a linkeknek valamin� �rtelemmel kell b�rniuk.

Technikai oldalr�l a link nem m�s, mint egy c�m, a kapcsol�d� anyag (mert az nemcsak egy m�sik HTML lap lehet) URL-je, azaz h�l�zati "lel�helye".

Az URL fel�p�t�se

A legegyszer�bb, ha r�gt�n egy p�ld�val kezdj�k:

http://www.honlapiskola.hu:8080/~jakab/cdlista.html#koncz

Protokol

A kett�spontig bez�r�lag tudatjuk, hogy az �ltalunk el�rni k�v�nt anyagot milyen kommunik�ci�s elj�r�ssal lehet el�rni.

• http
  
  HyperText Transfer Protocol. Ez a honlapok sz�m�ra kital�lt adatcsere m�d, szinte mindig ezzel tal�lkozunk majd.
  
  
• gopher
  
  Gopher. A gopher tekinthet� a webvil�g �s�nek. Itt szigor� men�strukt�r�k k�zt v�logathatunk, m�g el nem jutunk az anyagunkhoz. Sokkal kev�sb� rugalmas, mint a web, �m egy igaz�n j� gopher m�g ma is �letk�pes!
  
  
• ftp
  
  File Transfer Protocol. Ez m�r �z�nv�z el�tti technol�gia, de mert az els� igazi program- �s adatk�nyvt�rak ezzel kezdt�k, elterjedt. Igaz�n j� turk�l�helyek l�teznek, s�t most is ny�lnak ezzel a protokollal. B�ng�sz�vel eg�sz kellemes keresg�lni benn�k, olyan, mintha egy file-managert (pl. a Norton Commandert) haszn�ln�nk. (Eredeti form�j�ban iszonyatos. ;-))
  
  
• file
  
  Ez ugyanaz, mint az ftp, csak a saj�t g�p�nk�n.
  
  
• telnet
  
  Telnet. Ezzel egy g�pbe l�phet�nk be, mintha termin�llal dolgozn�nk. Van egy-k�t k�l�nleges szolg�ltat�s, f�leg nagy k�nyvt�rak bels� keres�rendszerei, amelyet �gy tudunk el�rni, de nagyon idegen a web vil�g�t�l, ink�bb csak a teljess�g kedv��rt ker�lt be. (A b�ng�sz�programok nem is kezelik egyel�re, hanem egy �n�ll� telnet programot h�vnak meg.)
  
  
• mailto
  
  Ez egy hasznos protokol: ha ide kattint valaki, akkor levelet �rhat a megfelel� c�mre. Ha a saj�t c�m�nk az, akkor nek�nk -- egy ilyet illik is feltenni a lapunkra! A folytat�sa elt�r a t�bbit�l �s a fenti p�ld�t�l, ugyanis a kett�spont ut�n egy e-mail c�met kell �rnunk. Jakab� �gy n�z ki:

  A lev�lc�mem:
  
  
  jakab@www.honlapiskola.hu
  
  

  
  
• news
  
  Az Interneten t�bb ezer newsgroup, azaz elektronikus vitaf�rum l�tezik. Ezeket is el�rhetj�k, de igaz�n ez sem r�sze a webnek. Szint�n saj�tos megad�si m�dja van:

  news.group
  

  
  
• java
  
  Ez egy �j fejleszt�s, majd megeml�tem, de nem ennek az iskol�nak az anyaga.

Host

A hostokat m�r eml�tett�k, itt lakik az egyik hoston a mi lapunk is. K�tf�le megad�si m�d van: n�v vagy IP sz�m szerinti.

N�v szerint pl. a m�r ismert www.honlapiskola.hu.

IP sz�m szerint pl. a 193.6.1.39.

Ez ut�bbit ker�lj�k. Csak akkor sz�ks�ges, ha a host-nak nincs bejegyzett neve (gyakori kis vagy frissen telep�tett g�pekn�l, teh�t r�k�nyszer�lhet�nk).

Port

�ltal�ban elhagyhat�. Ritk�n, de el�fordul, hogy a b�ng�sz�nk mag�t�l nem tudja meg�llap�tani, melyik "ajt�n" kell bel�pnie a t�voli g�pbe. Ekkor a hostnevet (vagy az IP sz�mot) egy kett�sponttal �s egy sz�mmal eg�sz�tj�k ki. Neh�z kider�teni, ha vakt�ban kell pr�b�lkoznunk (ami el�g rem�nytelen), akkor ezeket a sz�mokat �rdemes el�sz�r megpr�b�lni: 8000, 8080. A szabv�nyos sz�m ugyanis a 80-as, de �j szerverekn�l megesik, hogy tesztel�s vagy m�s ok miatt nem ezt haszn�lj�k.

El�r�si �t �s �llom�nyn�v

Kezdj�k azzal, hogy ha ide semmit nem adunk meg, akkor a megc�mzett g�p legf�bb lapj�nak kell(ene) megjelennie, amely �ltal�ban az �zemeltet� honlapja. "T�rsb�rl�k" egy / ut�n megadott n�ven �rhet�k el, ha vannak. A felhaszn�l�k viszont a ~ jel ut�n a user nev�k alapj�n, azaz Jakab kezd�lapja a ~jakab "�tvonalon". Ha e m�g� �llom�nynevet nem illeszt�nk, akkor a megadott �tvonal egy k�nyvt�rra mutat (ez eset�nkben Jakab public_html k�nyvt�ra) �s abban az index.html �llom�ny az, ami majd megjelenik. Ez az alap�rtelmez�s. Ez�rt kellett pont ezt a k�nyvt�rat �s �llom�nynevet megadnunk a "tanfolyam" elej�n.

K�nos, de az ellens�g keze ide is betette a l�b�t. Bizonyos j� marketingpolitik�val, �m ann�l (khmm) er�tlenebb oper�ci�s rendszerrel rendelkez� c�gek r�nk hagyom�nyozt�k a 8+3 bet�s �llom�nyneveket. Ekkor az index.html index.htm-m� v�lik, ami kavarod�st okozhat. Ha bar�tunk lapj�t nem �rj�k el, esetleg pr�b�ljuk meg az egy�bk�nt nem k�telez� index.html-t index.htm-k�nt be�rni a c�m v�g�re! (Vagy esetleg az index.html-t, ha a szolg�ltat� �ppen a 8+3-at tekintette alap�rtelmez�snek.) Van amikor seg�t...

M�s lapok el�r�s�n�l m�r semmit nem takar�thatunk meg, a teljes utat �s az �llom�ny nev�t is meg kell adnunk. A p�ld�ban Jakab cdlista.html �llom�ny�t c�mezt�k meg.

Kieg�sz�t�k

A # jel ut�n egy HTML lapon bel�l egy adott r�szre hivatkozunk, ezt a lap �r�j�nak el�re ki kell jel�lnie a megfelel� HTML jellel. Hossz� tematikus list�kn�l p�ld�ul j�l j�n. Jakab sokf�le CD-t hallgat, de nek�nk csak Koncz Zsuzsa kell. Teh�t megy a v�g�re az, hogy #koncz.

A ? ut�n viszont param�tert ad �t a b�ng�sz�. Ez m�r t�lmutat azon, amivel mi foglalkozunk, de ha ilyet l�tunk valahol, �rdemes figyelni �s tal�lgatni, hogyan is m�k�dik.

A link jel�l�se

Linkre nek�nk is sz�ks�g�nk lesz. H�romf�le "t�vols�gra" vethetj�k ki a lassz�t: t�volra, helybe, vagy az oldalon bel�lre. A linket az le�r�val jelezz�k �s ezt z�rni is kell a jelz�vel.

Link t�volra

A teljes URL c�met meg kell adnunk:

Donald CD-i

Ezzel amerikai Donald bar�tunk list�j�ra mutat� linket helyezt�nk el a lapunkban. A lapon a "Donald CD-i" felirat jelenik meg (olyan sz�nben, amilyet a link= vagy a vlink= hat�roz meg -- alapesetben k�ken). Az egeret odair�ny�tva a ny�lb�l k�z lesz, azaz kattinthatunk. Kattint�s ut�n �rkezik meg Donald bar�tunk lapja.

Link helybe

Jakab a saj�t public_html k�nyvt�r�n bel�l az �llom�nyok neveivel (�s az esetleges alk�nyvt�rnevekkel kieg�sz�tve) hivatkozhat a saj�t lapjaira.

A saj�t CD-im

Jakab a(z index.html) lapj�ban egy m�sik, cdlista.html nev� lapj�ra hivatkozott. Ezt �rhatta volna �gy is:

Koncz Zsuzsa CD-k

Ehhez azonban ezeket a c�mk�ket el kell helyezni. Erre az le�r� szolg�l, ezt is z�rja.

Itt nem, de a linkekn�l musz�j valamit a nyit�jel �s a z�r� jel k�z� tenni, mert k�l�nben nem lesz mit kattintani!

Link egy�bk�nt nem csak HTML lapra, hanem b�rmi m�sra is mutathat. A b�ng�sz� vagy meg tudja jelen�teni (.txt, .gif, .jpg), vagy �t tudja adni valamilyen csatolt seg�dprogramnak (.mpg-t videolej�tsz�nak, .au-t hanglej�tsz�nak), amennyiben ilyet el tud �rni, v�gs� esetben pedig felaj�nlja, hogy let�lti nek�nk a munkak�nyvt�runkba, azt�n azt csin�lunk vele, amit akarunk.

Hova ker�lhet link a lapon?

Linket b�rhov� rakhatunk. Egy sz�vegbe, egy sz�hoz, egy kifejez�shez rendelve.

Jakab vagyok, most tanulom a 
honlapk�sz�t�s rejtelmeit. 

Jakab ebben a p�ld�ban val�sz�n�leg hosszabban �rtekezik �nmag�r�l a magamrol.html lapon, de ezt csak akkor olvashatjuk el, ha a "Jakab" sz�ra kattintunk.

Ak�r egy eg�sz bekezd�st is ell�thatunk linkkel, ha ennek van valami �rtelme (pl. egy cikkb�l id�z�nk r�viden, de ezt ink�bb az id�zet v�g�re �rt irodalmi hivatkoz�s p�r szav�ra illesztj�k).

Ha valamit listaszer�en oldunk meg, arra van n�mi plusz seg�ts�g�nk. Jakab a CD-it �gy jel�li meg:

Jakab fantasztikus otthoni CD gy�jtem�nye:

Cseh Tam�s
Koncz Zsuzsa
Presser G�bor
Sztevanovity Zor�n

A t�telek egym�s alatt lesznek, kicsit beljebb, mint a lap sz�le �s egy kis t�m�r ponttal kezd�dnek majd. A bekezd�st az

, a pontokat (�s az �j t�tel miatt az �j sort) a
• jelzi. Pontozott lista helyett sz�mozottat is k�rhet�nk az
  le�r�val.

  Linket tehet�nk k�pre is. Mondjuk feltett�k a lapunkra �si �s veretes csal�di c�mer�nket JPEG k�pk�nt, s azt szeretn�nk, hogy az eredeti kutyab�r teljes sz�veg�t elolvashassa az, aki r�kattint a c�merre. N�zz�k:

  A k�pre kattintva m�ris j�n a kutyabor.html lapunk...

  �rdekes �s viszonylag �j lehet�s�g k�pen bel�l bizonyos ter�letek kijel�l�se. Azt szeretn�nk p�ld�ul, hogy kedvenc �d�l�falunk, Balt�sasszonyfa t�rk�p�t felt�ve a nevezetesebb int�zm�nyekr�l (horg�sztanya, kocsma) r�vid le�r�st adhatn�nk. Kicsit bonyolult, de nem vesz�lyes.

  El�sz�r is kell egy balt�sasszonyfai t�rk�p mondjuk GIF-ben, ennek m�rete pl. 320x200 pixel (nem nagy falu, t�megben nem lehet pihenni!):

  Ebben az �j a usemap= jelz�s volt. Ez is lehet m�s lapra, s�t t�voli lapra val� hivatkoz�s is, de c�lszer�bb r�gt�n helyben elint�zni a feldolgoz�st:
  A shape= megjel�li, hogy milyen alakzatot haszn�lunk, de egyel�re ez csak a t�glalap (rect) lehet, ennek bal fels� �s jobb als� koordin�t�it adjuk meg pixelben. Ezek ut�n a k�pen ide kattintva a href= ut�n megadott lap h�v�dik meg, ak�r egy linkr�l. A nohref sor elhagyhat�.

  Okos dolog, de ne felejts�k el, hogy aki k�p n�lk�l h�vja le ezt az oldalt, az nem tudja haszn�lni ezt a lehet�s�get! Nyakra-f�re ne �lj�nk vele, ha pedig m�gis kell, akkor tal�ljunk ki valamit szeg�ny karakteres felhaszn�l�knak is -- mondjuk egy sima kis list�t a k�p al�, ugyanezekkel a lapokkal.

  A v�g�re egy kis fekete leves:

  Gondok a linkekkel

  Sok link, sok gond. Az Internet �lland�an �talakul, a szolg�ltat�sok k�lt�znek �s megsz�nnek, vagy csak �tmenetileg bez�rnak, s �jabbak ny�lnak. Aki teh�t nagy nekibuzdul�ssal ezer linket szedett �ssze az oldal�ra, az nagy munk�t szakasztott a saj�t nyak�ba: ha nem akar le�gni a vakvil�gba mutat� elavult linkjeivel, azt folyamatosan ellen�riznie �s friss�tenie kell! Ez pedig sok id�t ig�nyel. Sz�val m�rt�kletess�g! T�nyleg csak oda tegy�nk t�voli linket, ahova felt�tlen�l sz�ks�ges �s id�nk�nt ellen�rizz�k! Az els� "not found" m�g nem jelenti azt, hogy nincs t�bb� a c�mzett lap, dugul�sok el�fordulnak. Pr�b�lkozzunk m�skor! Egy hete el�rhetetlen lap azonban m�r gyan�s, kezdj�k el keresni az �j c�m�t (ha van m�g egy�ltal�n)!

  ---

  El�z� fejezet | Tartalom | K�vetkez� fejezet

  ---

  Szerkezet

  El�bb-ut�bb sz�ks�gess� v�lik egy kis rendrak�s. Lapjaink elszaporodnak, k�peinkr�l pedig egyre nehezebb lesz kider�teni, melyik laphoz is tartoznak tulajdonk�ppen. De ezen lehet seg�teni.

  �llom�nynevek, k�nyvt�rak

  Hogyan is v�lik �serd�v� egy k�nyvt�r? Eleinte, amikor m�g csak az index.html lapunk �ld�g�l, esetleg egy-k�t k�ppel egy�tt a public_html k�nyvt�runkban, m�g nincs baj.

  Illetve van. Ugyanis ahhoz, hogy a lapunkat a vil�gb�l olvasni lehessen, meg kell r� adnunk az enged�lyt. Igen, err�l m�r volt sz�, egy k�vetkezm�ny�r�l viszont nem. A UNIX logik�j�b�l k�vetkezik, hogy a saj�t alapk�nyvt�runkat, ahov� a bejelentkez�skor jutunk, szint�n olvas�sra el�rhet�v� kell tenn�nk. Azaz, elvileg ezzel lehet�s�get adunk r�, hogy ebbe is beleolvassanak idegenek. Akit ez zavar, az alapk�nyvt�r�ban ne tartson z�r�s anyagokat. (S�t ink�bb sehol se.) Ha valamit el akarunk z�rni a k�lvil�g el�l, azt k�l�n k�nyvt�rba tegy�k. (Persze �llom�nyonk�nt is adhatunk vagy visszavonhatunk jogokat, de ez macer�s...)

  Egy id� ut�n azonban annyira belej�v�nk (rem�lhet�leg) a lapok gy�rt�s�ba, hogy felt�tlen�l rendszerezni lesz�nk k�nytelenek. Erre adok n�h�ny tippet.

  T�m�k szerint csoportos�tsunk!

  Tegy�k fel, hogy zen�r�l, irodalomr�l �s term�szetj�r�sr�l is t�bb lapot k�vett�nk m�r el. Logikus, hogy ezeket t�m�nk�nt k�l�n k�nyvt�rba tegy�k. Haszn�ljuk fel azt, hogy az index.html-t k�l�n (�ltal�ban) nem kell ki�rni, �gy a t�ma vezet� lapj�t (de ha csak egy lap az eg�sz, akkor is) index.html n�ven helyezz�k el a megfelel� k�nyvt�rban. A t�m�hoz tartoz� k�pek �s egy�b �llom�nyok is ide ker�lhetnek.

  M�sik megold�s, hogy a t�ma vezet� lapja a t�ma k�nyvt�r�n k�v�l, de nev�ben megegyez�en ker�l t�rol�sra (pl. irodalom.html �s irodalom/ k�nyvt�r). Ez akkor t�nik megfelel� megold�snak, ha a t�mavezet� lapok megjelen�se egys�ges, pl. ugyanazt a h�tt�rk�pet haszn�lj�k.

  Ha valamit minden lapon haszn�lunk (pl. ikonokat, log�kat), azokat szint�n �rdemes k�l�n k�nyvt�rba gy�jteni. Itt azonban felmer�l az a probl�ma, hogy visszafel� nem lehet hivatkozni a bels� k�nyvt�rb�l. Ekkor sajnos hossz�, azaz teljes URL-t kell haszn�lnunk.

  Hossz� nevek, r�vid nevek

  Ma m�r t�bb oper�ci�s rendszer is engedi a hossz�, besz�des �llom�nynevek haszn�lat�t, b�r sz�k�z, �kezetes bet� �s �r�sjelek nem, vagy csak igen k�rm�nfont (s ez�rt felesleges) m�don vethet�k be. A hossz� neveket ett�l f�ggetlen�l �rdemes alkalmazni.

  Van kiv�tel. Ha a lapunk, vagy az abb�l ny�l� sz�veg, k�p, stb. let�lt�s�re komolyan sz�m�tunk �s szeretn�nk is, ez esetben �gy kell tenn�nk, mint a menek�l� elef�ntcsapatnak. Minden csapatban van egy leglass�bb elef�nt, s az eg�sz csapat az � sebess�g�hez alkalmazkodik. Eset�nkben a leglass�bb elef�nt a DOS a maga 3+8 karakteres �llom�nyneveivel. Sz�veget, k�pet ez�rt �rdemes m�g UNIX alatt is a fenti megk�t�s szerint elnevezni. Ha viszont valami kem�ny UNIX-os anyagunk van (egy j� C program, egy �gyes script), akkor haszn�ljuk csak ki a n�vad�s szabads�g�t -- ezzel egy DOS-h�v� �gysem tudna mit kezdeni. Vigy�zzunk arra is, hogy DOS alatt a kisbet� ugyanaz, mint a nagy, a UNIX alatt viszont nem! Aki DOS alap� k�rnyezetben dolgozik (a sokak �ltal haszn�lt Windows 3.x ilyen!), az let�lt�skor csonka, egym�st fel�l�r� �llom�nyokba futhat, ha nem vagyunk el�z�kenyek.

  ---

  El�z� fejezet | Tartalom | K�vetkez� fejezet

  ---

  Extr�k

  M�g szebb sz�vegek

  Ha valamit nagyon szeretn�nk kiemelni, akkor k�t lehet�s�g�nk is van: megn�velhetj�k (vagy cs�kkenthetj�k) a bet�k nagys�g�t, illetve �tsz�nezhetj�k �ket. A kulcssz� a font.

  �tm�retez�s:

  Ez nagy.Ez kicsi. 
  

  Sz�nez�s:

  Ez piros.
  

  T�bl�zatok

  Ha sok adatot akarunk t�bl�zatokban k�z�lni, akkor azt r�gebben el�re t�rdelt sz�vegk�nt v�gtuk be, most viszont van saj�t, igaz kicsit bonyolult megad�si m�dja:

  A t�bl�zat a jellel kezd�dik �s a z�rja. Ezen bel�l a sorokat a